A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát!

Pontos, kímélő, felhasználóbarát megoldás: a felkaros vérnyomásmérők legújabb generációja

Felkaros vérnyomásmérők

Könnyen kezelhető: a csuklós vérnyomásmérők

Csuklós vérnyomásmérők

FAQ

A vérnyomásról

Mit jelent a két vérnyomásérték?

A vérnyomás meghatározásához két értékre van szükségünk:

  • SYS – szisztolés (felső) vérnyomásérték– a szív összehúzódásakor mért érték, amikor a szív a vért a vénákba pumpálja.
  • DIA – diasztolés (alsó) vérnyomásérték– a szívverések közti szünetben mérhető nyomást mutatja.

A vérnyomásértékek kijelzése mmHg-ben (higanymilliméterben) történik.

Annak érdekében, hogy a mért értékek megértése egyszerűbb legyen, a Veroval® felkari vérnyomásmérő kijelzőjének bal oldalán egy színskála látható, amely közvetlenül értékeli és kategorizálja a mért értékeket. A Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Hipertónia Társaság (ISH) a vérnyomásértékeket a következő módon kategorizálja:

  • A diagnosztizált hipertónia (magas vérnyomás) esetén a szisztolés érték minimum 140 Hgmm, a diasztolés érték minimum 90 Hgmm.

  • Jellemzően akkor beszélünk alacsony vérnyomásról (hipotenzió), amikor a vérnyomásérték alacsonyabb, mint 105 Hgmm (szisztolés) és 60 Hgmm (diasztolés). A normál és az alacsony vérnyomás (hipotenzió) közötti határérték nem olyan pontosan definiált, mint magas vérnyomás esetén (hipertónia).

    A hipotenzió tünetei pl. a fáradtság, szédülés, ájulásra való hajlam, látászavar vagy magas pulzus. Hogy kizárjuk a súlyos betegségeket, érdemes orvoshoz fordulni, amennyiben a fenti tünetek valamelyikét észleljük.
Miért olyan fontos a rendszeres vérnyomásmérés?
Kezdetben a magas vérnyomás nem okoz tüneteket, így az érintettek észre sem veszik azt. A tartósan magas vérnyomás veszélye, hogy az alapvető fontosságú szervekre, mint például a szívre, vesékre vagy a szemekre káros hatással van. A rendszeres vérnyomásmérés megbízható információval szolgál a vérnyomásértékek alakulásával kapcsolatban. Fontos időben észlelni a kockázatokat és elkerülni a hipertónia következményeit.
Milyen következményekkel jár a magas vérnyomás?
Amennyiben a hipertónia hosszú távon kezeletlenül marad, további súlyos betegségek alakulhatnak ki, mint szív- és keringési rendellenességek (pl. szívinfarktus, szívgyengeség vagy stroke). De a veseelégtelenség vagy látászavar is a lehetséges következmények között van.
Inkább felkaros vagy csukló vérnyomásmérőt használjak?

A választás többnyire személyes preferenciák kérdése. A műszaki mérési pontosság követelményei, a klinikai vizsgálatok és a jogszabályi megfelelőségi vizsgálatok tekintetében nincs különbség a csuklós és felkaros készülékek között, így alapvetően minden Veroval® vérnyomásmérőt használhat.

Mindazonáltal mindegyik eszköztípusnak vannak bizonyos előnyei, amelyeket mérlegelhet a döntés meghozatalakor:

Ha már szív- és érrendszeri betegségekben, például szívritmuszavarban szenved, a Veroval® duo control felkaros vérnyomásmérő legyen az első választás a vérnyomás napi mérésére. A Veroval® duo control a DUO SENSOR technológiával méri a vérnyomást, így még szívritmuszavarok esetén is nagy pontosságot biztosít.

A szívritmuszavarok mellett érrendszeri betegségekben szenvedőknek, cukorbetegségben szenvedőknek, valamint 60 év feletti felhasználóknak ajánljuk a felkaros készülékeket. Az erek szűkülete miatt a felkaros készülékekkel könnyebb pontosabb értékeket elérni. A pontos vérnyomásméréshez nagyon fontos a mandzsetta szívmagasságban történő helyes elhelyezkedése a mérés során. Ez különösen egyszerű a felkaros eszközzel, mivel ez már akkor biztosított, amikor a mandzsettát a karra helyezik. Azon felhasználók számára, akik nem tudják vagy nehezen tudják felhelyezni a felkar mandzsettáját, csuklós mérő használata javasolt. Ennek oka lehet a túl nagy felkar, az elhízás vagy a mozgáskorlátozottság.

Abban az esetben, ha Önt a fent említett állapotok egyike sem érinti, és könnyen kezelhető készüléket keres, a csuklós vérnyomásmérő gyors mérést és kényelmes kezelést kínál. A legjobb egészségi állapota érdekében azt javasoljuk, hogy válassza ki azt a modellt, amelyikben a legjobban érzi magát, mert a legfontosabb az, hogy otthon gyakran és rendszeresen mérje meg vérnyomását.

Mi a magas vérnyomás?
A hipertónia a vérnyomás tartós emelkedése a normál értékek fölé. A magas vérnyomást akkor diagnosztizálják, ha egy személy szisztolés vérnyomása (SBP) ≥140 Hgmm és/vagy diasztolés vérnyomása (DBP) ≥90 Hgmm, többszöri mérést követően.
Mi okozza a magas vérnyomást?

A magas vérnyomás kialakulásának számos kockázati tényezője van, többek között:

  • Túl sok sót és zsírt tartalmazó élelmiszer fogyasztása, valamint nem elegendő gyümölcs és zöldség fogyasztása
  • Dohányzás
  • Túlzott alkoholfogyasztás
  • Fizikai inaktivitás és mozgáshiány
  • Rossz stresszkezelés

Ezenkívül számos anyagcsere-probléma van, köztük:

  • Cukorbetegség
  • Magas koleszterin
  • Túlsúly vagy elhízás

Másodlagos okok lehetnek:

  • Vesebetegség
  • Endokrin betegségek
  • Az erek fejlődési rendellenességei
  • Preeklampszia (magas vérnyomás, amely egyes nőknél terhesség alatt jelentkezik)

Egyes esetekben nincs ismert specifikus oka a magas vérnyomásnak. A genetikai tényezők is szerepet játszhatnak.

Mit lehet tenni a magas vérnyomás ellen?
Azoknak, akiknek a normális küszöbérték közelében van a vérnyomásuk (a szisztolés 130 és 139 és/vagy a diasztolés 85 és 89 mmgH között), ajánlott jobb étrendet követni, ami mindenekelőtt kevesebb sóbevitelt és rendszeres testmozgást jelent. Az 1. fokozatú magas vérnyomás (140-159 és/vagy 90-99 Hgmm) és a feletti értékek alaposabb életmódbeli változtatásokat igényelnek, például hetente kétszeri izomerősítő tevékenységeket, kevesebb alkoholfogyasztást, dohányzás mellőzését és rendszeres ellenőrzéseket. A gyógyszeres kezelés kiegészíti ezeket az életmódbeli változásokat, ideális esetben nem fordítva.
A mért értékek alapján szedhetem-e önállóan a gyógyszeremet?
Az orvos által előírt gyógyszereket vegye be, és soha ne változtassa meg az adagot! Az Ön által mért vérnyomásértékei tájékoztató jellegűek – nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot vagy kezelést. Kérjük, hogy mért értékeit ne értelmezze egyedül, és ne használja fel saját maga által felírt kezelésre. Végezzen méréseket kezelőorvosa utasításai alapján, különösen, ha gyógyszeres tervet készít.
Mi a szív- és érrendszeri kockázat?

A kardiovaszkuláris kockázat a szív- és érrendszeri betegség (CVD) kialakulásának kockázata.

A szív- és érrendszeri betegségek pontos oka nem tisztázott, de sok olyan dolog van, amely növelheti a betegség kialakulásának kockázatát. Ezeket "kockázati tényezőknek" nevezik. Minél több kockázati tényezője van, annál nagyobb az esélye a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának.

A CVD fő kockázati tényezőit az alábbiakban vázoljuk.

  • Magas vérnyomás
  • Dohányzás
  • Magas koleszterin
  • Cukorbetegség
  • Inaktivitás
  • Túlsúly vagy elhízás
  • CVD családi anamnézisében
  • Etnikai háttér
  • Egyéb kockázati tényezők (pl. életkor, nem, étrend, alkohol)

Minél több ilyen kockázati tényező érvényesül, annál nagyobb a szív- és érrendszeri kockázat.

Mik azok a szív- és érrendszeri betegségek?

A szív- és érrendszeri betegség (CVD) egy általános kifejezés a szívet vagy az ereket érintő állapotokra. A szív- és érrendszeri betegségek általában az artériákon belüli zsírlerakódással (atherosclerosis) és a vérrögképződés fokozott kockázatával járnak. Ezek összefüggésbe hozhatók az olyan szervek artériáinak károsodásával is, mint az agy, a szív, a vesék és a szemek.

Számos különböző típusú CVD létezik. A fő típusok közül négy:

  • Szívkoszorúér-betegség
  • Sztrók és átmeneti ischaemiás roham
  • Perifériás artériás betegség
  • Aorta betegség
Van különbség a nappali és éjszakai vérnyomás között?

A vérnyomás értékei naponta többször is természetesen változnak. A legtöbb ingadozás normális, és például a napszak, a fizikai aktivitás, a stressz vagy az időjárás okozza. Belső óránk számos folyamat sorrendjét befolyásolja és szabályozza szervezetünkben, beleértve a vérnyomást is.

Az ingadozások tehát természetesek. A vérnyomás rendszerint két természetes csúcsponttal rendelkezik a nap folyamán:

  • Reggel: a vérnyomás eléri a legmagasabb szintet, általában az ébredés utáni első két órában.
  • Déltől kora délutánig: az értékek enyhén csökkennek.
  • Este: a vérnyomás ismét megemelkedik, és eléri a második csúcspontot.
  • Éjszaka: a vérnyomás a legalacsonyabb szintre csökken, ami gyakran 10-15%-kal alacsonyabb a nappali értéknél.

A Veroval® vérnyomásmérők követik az Európai Hipertónia Társaság (ESH) ajánlásait, és különbséget tesznek a reggeli és az esti mérések között. Ezen információk birtokában kezelőorvosa nagyobb valószínűséggel azonosítja az Ön számára megfelelő kezelést, ha magas vérnyomás miatt orvosi kezelésre van szüksége.

Ha rendszertelen vagy nagy ingadozást észlel napi vérnyomásában, akkor megnő a keringési megbetegedések kockázata, amelyet orvosának ellenőriznie kell.

Miért különbözik az orvosnál mért érték az otthonitól?
A vérnyomásértékek csak akkor hasonlíthatók össze, ha nyugalmi állapotban, és mindig ugyanabban a napszakban mérték. A vizsgálatok kimutatták, hogy az orvosi rendelőben a betegek körülbelül 25%-ánál magasabb vérnyomást mérnek, mint az otthoni méréseknél. Ezt a jelenséget „fehérköpeny-hipertóniának” vagy „fehérköpeny-effektusnak” nevezik. Ez nem betegség, mert a magasabb vérnyomást ilyenkor a stresszhelyzet és az orvoslátogatás során fellépő idegesség okozza. Ezek az emelkedett vérnyomásértékek azonban első jelei lehetnek annak, hogy a magas vérnyomás hosszú távon kialakul.
Mire kell figyelni a terhesség alatti vérnyomásmérésnél?
A terhesség alatti magas vérnyomás a leendő anyák körülbelül 10%-ánál fordul elő. Gondosan figyelni és kezelni kell. A terhesség alatt minden esetben tanácsos a vérnyomást folyamatosan ellenőrizni kezelőorvosával egyeztetve.